Miért fa? Hosszú és bonyolult mese, talán elég belőle annyi, hogy amikor szembesültünk a hímzős berkekben azzal, hogy a kész munkákhoz olykor elengedhetetlenül szükséges egy-egy fából készült kiegészítő és messzeföldön nem lehet elérni ezeket - na jó, Franciaországban nagy hagyománya van és nyilván Amerikában is, ám ezek beszerzése bonyolult. Fény gyúlt a fejemben és rájöttem, nem hiába inaskodtam én gyerekként állandóan apukám mellett, hiszen meg tudtam csinálni ezeket. Persze, a techikák folyamatosan változnak, csiszolom a tudásomat, szóval a kezdeti -vállalhatatlan - darabok után, sokat fejlődtem.

Ezt a helyet pedig az alkotásaim, a bolggerekkel, alkotókkal való közös munkáim és a hétköznapjaimra jellemző dolgok gyűjtőhelyének szánom, remélem az ittlét nem csak engem tölt majd el örömmel.  
A hétköznapjaimban pedig nem csak a fa iánti rajongás van jelen, hanem a családom: a három gyerekem és a férjem mellett, az állataink és az egyéb szenvedélyeim is jelentősen befolyásolják.

Kezdésnek mutatok nektek egy kis szemelvényt a - leírni is sokkoló 2010-es kezdő kollekcióból.

Ezt írtam: "Időszerűnek éreztem, hogy egy helyre rendezzem a fonaltartókat, hornbookat.

A jövőben alapvetően itt kapnak majd helyet az újdonságok. Amik az én fejemből pattannak ki, amit a Ninával és Barbival közösen tervezett mintákhoz készítek, és mindaz, amit Ti kértek tőlem.
Van számtalan ötlet még a tarsolyomban, de a egkeressek elől sem zárkózom el, hátha, valami egészen új dolog születik belőle." Milyen jól ráéreztem a dolog lényegére: számtalan varázslatot ötletet kaptam tőletek a hét év alatt.


Fonaltartók, threadkeepers: