Elmélyültem az elmúlt napokban a Magic circle loomok prototípusainak fejlesztésében, majd ennek befejeztével azonnal ki akartam próbálni, hogy mit tudok kihozni belőle.

Az első ötlet nyomban nehezített pálya volt, mert azt találtam ki, hogy a puha pamut felvetőszálat kender spárgára cserélem, ráadásul nem is a legvékonyabb fajtára. Már a felvetés elkészülte után feltűnhetett volna, hogy a középpont lekötésekor egy jókora bumszli keletkezett középen, de annyira hajtott a tettvágy, hogy úgy döntöttem, folytatom a munkát. Az eredeti terv az volt, hogy házi gyártású pólófonalból készítem el az edényalátétemet, ezt a postás írta felül, mert hozott nekem egy izgalmas póló- és zsinórfonal válogatást. Hát, na. Ti talán nem cseréltétek volna le nyomban az eredeti koncepciót?

Már csak a színek ritmusát kellett kitalálnom, de ez nem okozott gondot.

A következő pillanat, amikor szöget ütött a fejembe, hogy talán mégsem stimmel valami, az volt, amikor a fa keret fölött haladt ,már a szövés. Alig tudtam a fonalat betuszkolni a felvetőszál alá.  (Nem ez az ideális feszesség.)

A munka befejeztével, amikor már csak egy centire volt a peremtől a szövés, úgy döntöttem, itt a vége. A keretről leszedni nem volt egyszerű, olyannyira, hogy komoly fizikai erővel lehetett lefeszegetni a felvetőszálakat. 

Amikor az elkészült munka végre megmutatta igazi arcát, megdöbbentem. Nem erre a látványra és végeredményre számítottam, na. Ugyanis sikerült egy kosarat szőnöm a sík szövőkereten. Hiába, a fizika....

Összességében elégedett vagyok a végeredménnyel. Legközelebb megmutatom, hogyan készül a felvetés a Magic Circle loomra.